Miért rossz választás egy profi tápszűrő?

Szinte hetente merül fel a kérdés, hogy az irodai célú tápszűrők és szünetmentes tápegységek miért olcsóbbak a hifi célra szánt eszközöknél, ahogy az is egyre gyakoribb kérdés, hogy a pro audio tápszűrők miért jók a profiknak és miért nem jók otthonra? Persze a fórumokon fel-fel bukkannak olyan vélemények ami szerint ez az egész csak szemfényvesztés, pedig nem kell ide sem ezoterikus magyarázkodás, sem mély elektrotechnikai ismeretek hogy lássuk, melyik mire is jó és persze miért. 

A targonca egy profi eszköz, amivel sokkal több ásványvizet, üdítőt és lisztet lehet megmozgatni, mint egy személyautóval. Mégis utóbbival járunk bevásárolni. 

Azt, hogy miért és mennyire fontos az otthoni tápszűrés a hifi számára, majd egy másik bejegyzésben fogjuk kielemezni. Ebben a blogposztban kizárólag azt a kérdést vizsgáljuk, miért más egy irodai vagy egy színpadi viszonyok között használt tápgenerátor vagy tápszűrő, mint az amit otthonra, a hifihez ajánlanak a gyártók. 

Ami jó a nagy céges szervernek, az miért nem jó az erősítőnek?

Az irodai termékek közül gyakran elő kerül a szünetmentes tápegység ami látszólag "konnektortól független" tápot ígér. Vagyis felsejlik a remény, hogy pár tízezer forintért megszabadulhatunk a konnektor felől esetlegesen beszűrődő zajoktól, "teljesen új" 230 voltot kapva. Persze ez csak felszínesen olvasva tűnhet így, hiszen a legtöbb ilyen tápegység már abban is eltér a hifi célú, gyakran akár hússzor drágább táp generátoroktól, hogy csak abban a pillanatban kezd saját maga hálózati feszültséget generálni, ha a bemenő oldali feszültség megszűnik. Elvégre ezeknek csak az a céljuk, hogy áramszünet esetén időt adjanak a munka befejezésére, vagy rövid ideig tartó folytatására. Ráadásul ezek többsége az áramszünetre hangos sípolással figyelmeztet. 
Ám ez nem minden! Mielőtt valaki azt gondolná, kis barkácsolással a fenti problémákat orvosolhatja, érdemes azzal is számolni, hogy ezek az eszközök úgynevezett szimulált szinusz hullámot generálnak. Kissé leegyszerűsítve, egy oszcilloszkóp képernyőjén vizsgálva az így kapott tápfeszültséget, szép sima ívű szinusz hullám helyett egy ahhoz csak hasonló, de lépcsőzetes képet látnánk kirajzolódni. Nagyon sok hifi eszközünk ilyen tápellátás hatására kifejezetten zajosan működne.
Persze ez nem hiba, hiszen a cél nem egy hifi erősítő táplálása volt, hanem az irodai számítógépek költséghatékony működtetése. Mindez a hifinek rossz, de költségeket csökkenti és ez nem elhanyagolható az irodai infrastruktúra egy olyan eleménél, amit senki nem szeretne használni, ami szó szerint csak vésztartalék. 

Na jó, de ami audio célra készült, ráadásul profiknak, az nekem is jó kell legyen!

Nem feltétlenül. Mielőtt azt vizsgálnánk, hogy pontosan milyen szűrés is lett beszerelve a termékbe, ismét érdemes megnéznünk a felhasználás módját, azt hogy milyen előnyöket vár a szűrőtől annak felhasználója! Pro audio környezetben az igények között szerepelhet a kis súly, a rack szekrénybe szerelhetőség és kiemelten fontos lehet a betápláló irány felőli zaj szűrése. Ez utóbbi már számunkra is érték.  A rack szekrény kompatibilitásra és az esetleges szállítás miatti korlátozott súly pedig olyasmi lehet, amire könnyedén vállat ránthatunk. 
No de hol van itt a hiba? Tulajdonképpen sehol. A profi célokra szánt termékek minimalisták, hogy könnyűek és olcsók legyenek. A legolcsóbbak biztosan nem tartalmaznak a kimenő ágak közötti szűrést, de hasonló a helyzet a legolcsóbb, "kevésbé jó nevű" hifi tápszűrőkkel is. Tulajdonképpen két dolog szól ellenük. Ha már a legolcsóbb, és ezzel együtt szerényebb képességű szűrőt választjuk, akkor azt találunk a hifi termékek piacán is, ráadásul az talán csinosabb és kisebb lesz. 

No de akkor mégis, miért jobb a drágább, de "nem profi" szűrő?

Két dologra érdemes figyelni! Az első, a szűrés "teljesítménye", amit decibelben (dB) szoktak megadni. Minél nagyobb a megadott érték, annál nagyobb a szűrés mértéke. 

A másik fontos paraméter, hogy a szűrő kimenő csatlakozónként szűr, kettesével szűr, vagy akár csak egyetlen szűrőt oszt el az összes kimenete között? Ez utóbbi azért fontos, a ma már hifiben is népszerű, kapcsoló üzemű tápegységek gyakran könnyen mérhető zajjal terhelik az őket tápláló hálózatot. Például, ha van egy olyan szűrt elosztónk, aminek ugyan 6db csatlakozója van, de csak egyetlen szűrt ágból dolgozik, akkor ebbe az elosztóba bedugva, egy kapcsoló üzemű tápegység  zaja nagyban beszűrődhet más elektronikák tápellátásába is. 

A legolcsóbb szűrők - a profi és otthoni termékek között egyaránt - csak egyetlen szűrő elektronika kimenetét osztják el. Vagyis megeshet, hogy egy olcsó 6 kimenetes termék csak annyit nyújt, mint egy két kimenetes, és egy abba dugott elosztó. 

Nem kell vagyonokat költeni egy jó, sokcsatornás tápszűrőre. Az AudioQuest legkisebb modellje is már 3 csatornás, az IsoTek legkisebb 6 aljzatos típusa pedig teljesen csatornánként szűrt, vagyis minden kimenetén szűr a keresztszennyezés ellen is. 

Semmi trükk, semmi varázslat, csak becsületes, 6 csatornás szűrés.